Erdély felé (ePub)

"Hol keresse méltóságát egy (...) kisebbségi sors? A kevesebb joga az élethez az, hogy különb" - szögezte le Németh László a kisebbségi kérdésben. "Az erdélyi magyar szellem arra van hivatva, hogy kicsiny lehetoségek között, nagy erofeszítéssel egyetemesen emberi szellemmé legyen. Erdély legkiválóbb fiai mindig érezték, hogy olyan magaslatokra kell emelkedniök és emelniök népüket, honnan ok is megláthassák a nyugati kultúra palotáinak és bástyáinak ormait, de oket is megláthassák onnan azok, akik az emberi szellem haladásának határvonalát figyelik"; s "az lenne a kívánatos, ha erdélyi magyar szellemrol csak azért lehetne és kellene külön beszélni az egyetemes magyar szellemiségen belül, hogy ezzel a névvel az egészséges, életrevaló és modern magyar szellem mintaképét jelölhessék meg" - hirdette Makkai Sándor is. Vagyis az ideált, amely a sajátos kisebbségiséget közvetlenül kapcsolja össze a modern európaisággal és az emberi szellem erkölcsi univerzalitásával, az alapjaiban, lényegében egységes és oszthatatlan nemzeti kultúra feltétlen lét- és értékközegében. S ez az eszmény nemcsak vezette, hanem kezdettol máig igen gyakran annak megvalósítására is képesítette a veszélyeztetettség ellenére kibontakozó kisebbségi magyar irodalmak - így a transzszilván literatúra - legjobbjait. Erdély felé fordulni tehát: tágas és megtartó önazonosságunk, minoségi önmagunk irányába való fordulást is jelenthet - jövonyitó megmaradásakarattal, hites és élteto reménységgel.